Szabadság nyáron – tervezetten, ösztönből vagy csak épp ami belefér

A legtöbb munkahelyen van egy alaptétel: nálunk mindenki egyenlő, a szabályok mindenkire vonatkoznak. És a legtöbben ezt el is hisszük egy ideig. Mert szeretnénk hinni.

Jegyzet egy LinkedIn-küszöbről

Ez a cikk a háromrészes sorozat harmadik, záró része, amely az irodai működés hagyományos, de korántsem elavult formáit vizsgálja. Az előző két részben a nyitott terek ritmusát és a munkaállomások személytelenségét jártuk körül – ha még nem olvasta őket, itt megteheti:

Munkaállomások – amikor a tér nem tart meg senkit

Tér, ritmus, figyelem – Irodai működés három nézőpontból

Van, akit nem veszünk észre. Amíg ott van. Nem az, aki sokat beszél. Nem az, aki mindenhez hozzászól, vagy aki mindig a középpontban van. Mégis, ha egy nap hiányzik, valami elcsúszik. Nem a hangulat lesz rosszabb – inkább a működés döccen meg. Mintha kiesne egy fogaskerék. Nem beosztás kérdése. Nem végzettség vagy hangnem teszi azzá, aki....

Vizsga az életre – észrevétlenül, újra és újra

Home office: szabadság vagy kiváltság?

Avagy miért nem a cégméreten múlik, hogy megéri-e jegyzetelni

(avagy a Tall Poppy-szindróma)

Egy új ügyfélkapcsolat elején általában minden könnyűnek tűnik. Van benne lendület, kíváncsiság, egyfajta kölcsönös udvariasság. Úgy érezzük, hogy ez akár jól is működhet. Aztán telik az idő, és valami lassan elmozdul. Nem történik semmi látványos. Nincs konfliktus, nincs nagy törés. Csak egy furcsa érzés, hogy már nem ugyanaz.A beszélgetések...

És miért érdemes ezt komolyan venni a karrieredben