Ha meghalljuk a "szabályzat" szót, legtöbben egy vaskos irattárra, jogi nyelven írt, unalmas dokumentumokra gondolunk. Valami olyasmire, amit ugyan aláírunk, de senki nem olvas el és a mindennapokban úgysem használunk. Pedig a jó compliance-szabályzat ennek épp az ellenkezője: rövid, érthető, életszagú. Nem bonyolítja az életet, hanem egyszerűsíti...

Ha meghalljuk a compliance szót, sokaknak még mindig valami homályos "multis szabályrendszer" jut eszébe. Pedig a valóságban a compliance egy ernyőfogalom: minden olyan belső rendet, ellenőrzést és szabályozást jelent, ami a cég működését biztonságosabbá és átláthatóbbá teszi.

Az elmúlt években a hazai üzleti világban is egyre többször hallani a compliance szót. Aki nemzetközi környezetben dolgozik, számára már régóta a mindennapi működés természetes része. Magyarországon azonban sok cégvezetőnek még mindig kissé misztikus: tudják, hogy valami "nagyvállalati hókuszpókusz", de úgy érzik, az ő vállalkozásuk túl kicsi, túl...

Huszonöt évvel ezelőtt az életemben valami végérvényesen megváltozott. Egy nap alatt letértem a biztonságot nyújtó, megszokott útról és beléptem a felelősség ismeretlen kapuján: megkezdtem a főiskolai éveimet. Az otthon melege, a szülői fészek és az ismerős város helyét egy idegen nagyváros zajos pezsgése vette át.

Valaki még a tengerparton, a Balaton partján vagy egy hegyi túrán próbálja az utolsó napsugarakat a bőrébe zárni, más a kertben vagy a városi teraszon élvezi ki a nyár végét. Van, aki pedig már az irodában ül és félig nosztalgiával, félig irigyen nézi a kollégák nyári képeit – szalmakalap a tengerparton, túrabakancs a hegytetőn, koncertszelfi a...

A legtöbb munkahelyen rengeteg időt, energiát és pénzt pazarolnak el a felszínes dolgokra: végeláthatatlan meetingekre, felesleges riportokra, "fontosnak látszó" feladatokra, amelyek valójában senkinek a munkáját nem viszik előre. Sok helyen ez természetesnek tűnik, nekem azonban volt egy időszak, amely minden illúziót szertefoszlatott erről a...

Az elmúlt hetekben több üzleti egyeztetés egyetlen kéréssel indult: Küldesz egy NDA-t majd?

Ma reggel, miközben a híreket görgettem, Robert Frost Mending Wall c. verse is feltűnt.

Van egy pont, amikor a magabiztos fellépés gyanússá válik. Egy testtartás, egy mondat, egy félmosoly és a másik fél már címkét ragaszt rá.

Van egy kedves ismerősöm, aki az építőiparban dolgozik. Valójában cégvezető, de nem az öltönyös fajta, aki elegánsan besétál egy tárgyalásra és az íróasztal mögül intézi az ügyeket. Nála a cégvezető megnevezés csupán egy kötelező adminisztratív adat. Mert amit valójában csinál, az projektmenedzsment. Nem munkakör. Életforma.

Nemrég a szomszéd néni – akivel rendszeresen beszélgetünk és akit a macskáim is jól ismernek – megállított a folyosón. Halkan szólt, kissé bizonytalanul:

Az Egyesült Államokban július 4. a függetlenség napja. Nekik ez történelmi fordulópont, nekünk legfeljebb egy dátum a naptárban – mégis van benne valami, ami ismerős lehet. Vállalkozóként talán mi is naponta megéljük a saját döntések súlyát, az önállóság terhét és szabadságát egyszerre. Nem történelmi ünnep ez számunkra, inkább egy belső állapot,...

Az üzleti partnerség kétélű fegyver. Legjobb esetben dinamikus, inspiráló lehetőségeket teremt két ember számára, hogy egyesítsék az erősségeiket és az erőforrásaikat – és többet érjenek el együtt, mint egyedül. De ez csak az érem egyik oldala. A másikon ott van a csalódás, a be nem tartott ígéretek, az elhúzódó viták, a félreértett célok és a...