Blogunk néha üzletiesebb, néha személyesebb hangon szólal meg – de mindig abból indul ki, ami valóban foglalkoztat bennünket.

Írunk HR-ről, vezetésről, jogi helyzetekről és vállalkozói dilemmákról.
Van, hogy egy konkrét ügy adja az alapot, máskor egy mondat vagy egy kérdés.
De mindig saját tapasztalatból, átgondoltan – nem csak jogászként, hanem emberként is.

Vannak cikkeink, amiket mi is különösen szeretünk. Másoknál tudjuk: ma már máshogy írnánk.
Nem olvasunk vissza. Mert minden alkalommal hozzátennénk valamit vagy elvennénk belőle.

És ez így van rendjén.

Tudjuk, hogy olvasóink figyelmesek és kritikusak és ezt értékeljük is.

Egyetlen kérésünk van csak, a vélemény lehet más, a hangnem maradjon emberi.

A vezetés folyamatosan kihívások elé állítja a vezetőt és a képességeit. Ezek a kihívások arra ösztönöznek, hogy próbára tegyük magunkat és megmutassuk, hogy meg tudunk valósítani valamit, ami nehéznek vagy akár lehetetlennek tűnik.

Az elmúlt időszak kárainak orvoslására irányuló nyomás sok vállalkozás vezetőjét arra késztette, hogy csak az eredményre összpontosítson és figyelmen kívül hagyja a lényeget, a jólétet. Sokan azt feltételezik, hogy a jólét nem megoldásra váró menedzsment probléma.

A 2020-as év mellé/ mögé elég sok jelzőt lehetne felsorakoztatni, de én a "példátlan" kifejezést érzem a legtalálóbbnak. Ez egy olyan év volt, amely jelentős változást hozott talán mindannyiunk szemléletében, főként a korábban természetesnek vett dolgok kapcsán, mint például az egészség, a család vagy a munka.

Bár az idei év sok vállalkozás számára nem a terveknek megfelelően alakult, a jövő év tele van lehetőséggel és a legtöbben arra számítanak, hogy a következő év gazdasági növekedést tartogat.