A közösségi jelenlétről sok félreértés kering. A legtöbb beszélgetés ott akad el, hogy "érdemes-e posztolni", "szerezzünk-e követőket", "legyünk-e láthatók".

Pedig a gondolatvezetés nem kommunikációs kérdés.
Működéskérdés.

A vezető, a tulajdonos és az alkalmazott teljesen eltérő szerepben jelenik meg ugyanazon térben és nem mindegy, ki hogyan használja ezt a láthatóságot.

1. A gondolatvezetés nem szereplés és nem is mindenkinek való

Van, akinek természetes terep a nyilvánosság: szeret beszélni, megmutatni, formálni, jelen lenni.
Ez önmagában nem probléma akkor, ha összeegyeztethető a szerepével.

De előfordul, hogy a szereplési vágy:

• elviszi a fókuszt,

• időt vesz el a működéstől,

• vagy olyan tartalomhoz vezet, amely nincs összhangban a vállalkozás elveivel.

A gondolatvezetés akkor működik, ha nem önkifejezési igényből,
hanem szakmai szemléletből születik.

A kettő nem ugyanaz.

2. A szerep meghatározza, mit lehet mondani

Egy alkalmazott, egy vezető és egy tulajdonos teljesen más helyzetben szólal meg.

Alkalmazott

Ő a szervezet egyik arca, akár akarja, akár nem. A túlzott személyes jelenlét könnyen szerepkonfliktust okozhat: más üzenetet közvetít, mint amit a vállalkozás képvisel.

Vezető

A vezető szavai fegyelmet vagy zajt teremtenek.
Ha a közösségi felületen mond valamit, annak súlya van és következménye is.

Tulajdonos

A tulajdonos nem csak véleményt mond.
Irányt képvisel.
A nyilvános jelenléte a vállalkozás működését érinti.

A gondolatvezetés addig érvényes, amíg tiszta a szerep, amelyből megszólal.

3. A túlzott jelenlét működést is szétszedhet

Nem minden láthatóság előny.

A gyakori, kontrollálatlan vagy túl személyes kommunikáció:

• elbizonytalaníthatja a csapatot,

• félreviheti a külső megítélést,

• vagy olyan irányt sugallhat, amelyet a vállalkozás valójában nem képvisel.

A gondolatvezetés ott válik károssá, ahol már nem értéket közvetít,
hanem figyelmet keres.

Ott, ahol a szerep helyett a személy jelenik meg.

4. A jó gondolatvezetés a működést erősíti, nem gyengíti

A közösségi jelenlét akkor támogatja a vállalkozást, ha:

• érthető szemléletet közvetít,

• láthatóvá teszi a gondolkodást,

• megerősíti a pozicionálást,

• és következetes keretet ad a kommunikációnak.

A gondolatvezetés akkor érték, ha nem visz zajt a rendszerbe, hanem tisztábbá teszi, hogyan működik a vállalkozás.

A gondolatvezetés nem cél, hanem következmény

Aki érthetően gondolkodik, előbb-utóbb érthetően kommunikál is.
Aki csak szerepelni akar, előbb-utóbb el is veszti a szerepét.

A közösségi jelenlét önmagában nem érték.
A szemlélet az.