Robotjogok

2019.09.10

Robotjogok

Szükséges vagy abszurd?

Az emberek az évszázadok folyamán egyre több jogot nyertek, a rabszolgaság megszűnt, a nők szavazati jogot kaptak, az azonos neműek házasságát is egyre több országban legalizálják. A fejlődéssel egyre több jog válik elérhetővé, egyre több jogalany lesz. De vajon kik következnek a sorban, a robotok?

A robottechnika, valamint a mesterséges intelligencia hihetetlenül gyorsan fejlődik és a robotok egyre nagyobb szerepet játszanak a társadalomban.

Az elmúlt néhány évtizedben az emberek felismerték a gépek jelentőségét és fontosságát, az automatizálás gyorsan és drasztikusan változtatott meg egész iparágakat. A bankokban ATM-ek jelentek meg a pénztárosok mellett és/vagy helyett, a gyári munkásokat gépekre cserélték és a közeljövőben várhatóan az önjáró autók forradalmasítják az autóipart. Azonban a robotika nem csupán a hagyományos iparágak korszerűsítését jelenti, hanem az oktatásban, az egészségügyben és az intézményekben való adaptálása is folyamatban van. A technológia olyan domináns erőnek bizonyult, amelyre kivétel nélkül minden iparág érzékenyen reagál.

Az elkövetkező időkben azonban nem csupán az iparban, hanem a mindennapi élet számos területén is egyre inkább el fognak terjedni a robotok és a valóság szerves részét képezik majd.

A robotok és jogaiknak fejlesztése olyan kényszerítő kérdés, amely jelentősen és drámai módon nemcsak az igazságügyi rendszerre, hanem a társadalmi intézményeinket szabályozó filozófiai és politikai elképzelésekre is hatással van. Kulcsfontosságú kérdés lesz a döntéshozók számára, hogy milyen szerepet szánnak az intelligens és önálló gépeknek.

Bár jelenleg a robotokat általában gépeknek tekintjük, s mint élettelen tárgyaknak, nincsenek jogaik, mesterségesen kell programozni őket, nem kapcsolódnak hozzájuk érzelmek és hiányoznak az alapvető ösztöneik, amelyek életben tartanák őket. Miután azonban a robotika, a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebbé válik, idővel szükség lesz a robotokkal kapcsolatos jogok létrehozására, szabályozására.

De mi is az a robot?

A robot a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) meghatározása szerint szabályozott mozgású, újraprogramozható, többcélú manipulátor több szabadságfokkal és amely különféle programozható mozgások közepette anyagokat, alkatrészeket és szerszámokat, speciális eszközöket kezelhet. A robotnak sajátos képességei, hogy tanítható, munkát végez, érzékel, feldogozza az adatokat és képes módosítani viselkedését. A robotokat ráadásul ipari és szolgáltató robotok csoportjába sorolhatjuk attól függően, hogy milyen célra tervezték őket. Bár a robotokat eredetileg egy bizonyos munkafeladatra fejlesztették, az idők során azonban tervezőik egyre bátrabb és merészebb álmokat próbálnak általuk életre hívni és ma már Sophia, a humanoid robot a címlapok hasábjain tündökölve szerez magának hírnevet.

Ha a közeljövőben a filmekben látott Ex-machina vagy Wall-e típusú robotok nem is kopogtatnak az ajtóinkon, azonban a robotika egészen biztosan dominánssá fog válni az élet minden területén és előrehaladása a jövőben például háztartási-, egészségügyi-, háziállat- és játékrobotok kifejlesztéséhez fog vezetni.

Robotok a munkahelyen.

Fontos kérdéssé vált, hogy a robotok milyen mértékben tudják helyettesíteni, illetve kiegészíteni és jobbá tenni az emberi munkát. A világgazdasági fórum jelentése  szerint 2022-re a gépek a jelenlegi munkahelyek mintegy 42% -át teszik ki, szemben a jelenlegi 29% -kal. A cégek lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, vajon szükségük van-e olyan szabályozások kidolgozására, amelyek megvédik fényes, új, automatizált munkavállalóikat.

Az Amazon példája mutatja, hogy a robotika és a kapcsolódó jogok, esetleges jogviták közel sem olyan egyszerűek, mint gondoljuk. 2018. októberében a vállalat rossz sajtóvisszhangot kapott, amikor kiderült, hogy a munkatársak felvételéért felelős robot diszkriminatív volt a női pályázókkal szemben, ugyanis az eszköz hatékonyan megtanította saját magának, hogy a férfi jelöltek előnyösebbek -miután a korábbi önéletrajzok mintáinak többsége a férfiak uralta szakterületről származott. Tehát, ha kifejezetten úgy tervezték, hogy ne legyen diszkriminatív, főleg a nőkkel szemben, akkor kijelenthetjük, hogy ez nem jött össze.

Az intelligens számítógépes eszközöket már most is alkalmazzák az orvostudományban, az űrutazásban, a légiforgalmi irányításban és számos más területen. A változás idején egyre hangsúlyosabb és fontosabb lesz a felelősség kérdése. A jelenlegi technológia lehetővé teszi az előre beprogramozott válaszokat, s bár a robotok még nem tudnak személyes döntéseket hozni - legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint-, azért alaposan meg kell vizsgálni, ki a hibás, amikor egy ilyen gép valakit megsért vagy kárt okoz. Vajon milyen minta alapján viselkedett így a robot és ki viseli a felelősséget?

Amikor a robotok képesek lesznek arra, hogy független, önálló döntést hozzanak, illetve képesek lesznek új szokásokat megtanulni funkcionalitásuk javítása érdekében, szellemi tulajdonuk hamarosan védelmet igényel.

A robotok tehát nagyon értékes eszközök lesznek a vállalkozások számára, akik igyekeznek még hatékonyabban alkalmazni őket. Lehet, hogy ez lesz a robotjogok első területe, amely bekerül majd a jogszabályokba. Ahogy a szabályok formálódni kezdenek, az egyenlő foglalkoztatás fogalma lehet az első olyan lépés, amely hasonlít az "emberi jogokra" és végül sor kerül a robotok és a mesterséges intelligencia szabályait, kezelését és elvárásait tartalmazó iránymutatások kidolgozására is.

A gondolkodásról, az életről alkotott felfogásunk változni fog a technológiai újítások és a természetes változások eredményeként. Mivel a robottechnológia fejlődik és az emberiség kollektív gazdagságát növeli, a robotok tovább növelik a szakadékot a gazdagok és szegények között, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek között, így a jövőjük elválaszthatatlanul kötődik a mi jövőnkhöz is.

Ráadásul van egy sor olyan etikai kérdés, amellyel foglalkozni kell, többek között:

El kell mondani az alkalmazottaknak, hogy robotokkal fognak dolgozni? Valószínű, hogy sok vállalkozás használja (majd) a mesterséges intelligenciát az üzleti feladataihoz (például számlázás) és az alkalmazottak számára nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy gépek helyettesítik az embereket.

Ki felel a robotok által a személyzetnek okozott károkért? A munkáltató vagy a gyártó? Mi vonatkozik a robot hibás/helytelen viselkedésére?

Ha egy robot eltanulja a "kollégái" rossz viselkedését, akkor kit terhel ezért a felelősség?

A robotika következményei.

Ha gyorsan előreszaladnánk az időben, amikor is olyan robotok lennének, amelyek megfelelően szimulálják az emberi intelligenciát, akkor a jogalkotók egy sor kihívást jelentő kérdéssel fognak szembenézni a robotok jogaival kapcsolatosan.

Lehet zaklatni vagy bántalmazni egy robotot?

Lehet őket hátrányosan megkülönböztetni?

A robotoknak kell-e, lehet-e kompenzálni a munkáját és ha igen, hogyan?

Ha valamit feltalálnak, kit illet a tulajdon joga?

A munkaidő vonatkozik rájuk?

A robotok felemelkedése befolyásolja az emberek foglalkoztatási jogait?

A tömeges használatuk miatt csökken az emberi munkaerő szükségessége?

Vajon a monoton feladatokból való felszabadulás az embereket kreatívabbá, vállalkozóbbá teszi és ezáltal nagyobb megelégedettséget kap vagy ez magasabb munkanélküliséget teremt?

Mi van, ha egy robot kárt okoz munkatársának vagy ügyfelének?

A robotok "jogainak" kérdése tehát valójában összetettebb, mint gondoltuk volna, azonban nyilvánvaló, hogy a robotjogokkal kapcsolatos hasonló kérdések még szinte megválaszolhatatlanok, de amikor a robotok egyre fejlettebbek lesznek, mesterséges intelligenciával rendelkeznek, amely feljogosítja őket arra, hogy hasonlóan gondolkodjanak és cselekedjenek, mint az emberek, akkor a jogi normáknak is meg kell majd változniuk.

A jogrendszer ma még nem felkészült a robot okozta bűncselekményekre sem. Egyszer talán a robotok saját magukat programozzák és a korábbi emberi programozástól teljesen független bűncselekményeket fognak elkövetni. Ha egy robot bűncselekményt követhet el, akkor számos problémás kérdés merül fel.

Követhet el bűncselekményt egy robot?

Hogyan büntetik meg a robotot?

Elegendő-e az újraprogramozása?

Kit kell büntetni? A tulajdonost? A tervezőt? A gyártót?

Az ilyen kérdések szintén problémákat vetnek fel a robotokkal kapcsolatos eljárásokban és számos bírósági eljárást kell majd igazítani az ilyen esetek szükségleteihez. Ahhoz azonban, hogy konkrétabban megértsük a robotok jogi jövőjét, meg kell értenünk, hogy milyen jogi elveket kell alkalmazni a robotokat érintő konfliktusokra.

Záró gondolatok.

Az új technológiák nem csupán új előnyöket és lehetőségeket jelentenek, hanem újszerű fenyegetések megjelenésével is járnak.

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi formája korlátozott, úgy tűnik, hogy sok tevékenység végül elkerülhetetlenül automatizálódik és emiatt bizonyos emberi szerepek elavulttá válnak. Noha a legtöbben talán egyetértenek azzal, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy a robotok meggyőzően szimulálják az emberi intelligenciát, kétségtelenül kifinomultabb és mindenütt jelenlevőbb tényezőkké válnak.

Ahogy belépünk a technológia-vezérelt társadalomba, újra kell értékelnünk a természettel és a gépekkel való kapcsolatainkat, valamint az ezzel kapcsolatos jogi fogalmakat.

A technológiai változás exponenciális ütemben növekszik és nehézkes lépést tartani az ilyen változásokkal. Elengedhetetlen, hogy a jogalkotók proaktív döntéseket hozzanak és foglalkozzanak a robotok jogainak kérdésével, ugyanis a robotjogok kérdésének figyelembe vétele ebben az új dimenzióban egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy újra fogalmazzuk a jogok fogalmát és azt, hogy ez mit jelent a mai társadalomban.

A robotoknak valószínűleg egy nap jogaik lesznek és ez kétségtelenül történelmileg jelentős esemény lesz. A jogok ilyen kiterjesztése nyilvánvalóan egy olyan jövőt feltételez, amely alapvetően eltér a jelentől és elősegítheti az emberek, a gépek és a természet egymással összefüggő jogainak és felelősségének új megismerését.

Emlékeznünk kell arra, hogy ami most fantasztikusnak tűnik, az közel sem lehetetlen egy távolabbi jövőben.




Legutóbbi bejegyzéseink

A vezetés folyamatosan kihívások elé állítja a vezetőt és a képességeit. Ezek a kihívások arra ösztönöznek, hogy próbára tegyük magunkat és megmutassuk, hogy meg tudunk valósítani valamit, ami nehéznek vagy akár lehetetlennek tűnik.

Az elmúlt időszak kárainak orvoslására irányuló nyomás sok vállalkozás vezetőjét arra késztette, hogy csak az eredményre összpontosítson és figyelmen kívül hagyja a lényeget, a jólétet. Sokan azt feltételezik, hogy a jólét nem megoldásra váró menedzsment probléma.

A kollégám állandóan kihangosítja a hívásait. Egy nyitott irodában dolgozom és közvetlenül mellette ülök. Hogyan tudnám rávenni, hogy ezt befejezze anélkül, hogy kínos helyzetet teremtenék?

A holnap felé

2020.12.31

A 2020-as év mellé/ mögé elég sok jelzőt lehetne felsorakoztatni, de én a "példátlan" kifejezést érzem a legtalálóbbnak. Ez egy olyan év volt, amely jelentős változást hozott talán mindannyiunk szemléletében, főként a korábban természetesnek vett dolgok kapcsán, mint például az egészség, a család vagy a munka.

Bár az idei év sok vállalkozás számára nem a terveknek megfelelően alakult, a jövő év tele van lehetőséggel és a legtöbben arra számítanak, hogy a következő év gazdasági növekedést tartogat.

Jimmy Carter, aki az Egyesült Államok 39. elnökeként szolgált és 2002-ben nyerte el a Nobel-békedíjat a következőt mondta: "Nem olvasztótégely, hanem gyönyörű mozaik lett belőlünk. Különböző emberek, különböző meggyőződések, különböző vágyakozások, különböző remények és különböző álmok."

A világ tele van (fel)törekvő politikai vezetőkkel, de közülük sajnos nagyon kevesen valódi vezetők. Sokukból hiányzik néhány rendkívül fontos vezetői tulajdonság és híján vannak az erkölcsi következetességnek. Nem véletlen, hogy sok ember számára a politikus szó negatív jelentéssel bír. A történelem azonban megmutatta, hogy mindig vannak olyanok,...