Kisvállalkozás nagy akadályokkal

Saját vállalkozást indítani bátorság kérdése. Az első lépés megtétele önmagában teljesítmény. A gond csak az, hogy sokan azt hiszik, a nehezén ezzel túl is vannak. Pedig a valódi kihívások jellemzően nem az induláskor jelentkeznek, hanem akkor, amikor a vállalkozás működni kezd. Amikor már nem csak ötlet van, hanem felelősség is.

Az első évek szinte minden kisvállalkozó számára a legnehezebbek. Ilyenkor alakul ki az, hogy mi működik és mi nem. A stratégia sokszor nem tervezőasztalon születik, hanem hibákon, kényszerhelyzeteken és improvizáción keresztül. Ez az az időszak, amikor rengetegen kiesnek. Nem azért, mert nem volt jó az ötletük, hanem mert túl sok minden szakad rájuk egyszerre.

A kihívásokkal nem lehet nem találkozni. Elkerülni nem nagyon lehet őket. Elfogadni viszont igen. Aki tudja, hogy ezek a nehézségek a vállalkozói lét természetes részei, az kevésbé pánikol, amikor megjelennek. És nagyobb eséllyel marad talpon hosszú távon.

Az egyik leggyakoribb feszültségforrás a pénz. Nem feltétlenül azért, mert nincs, hanem mert nehéz átlátni. Kisvállalkozásnál nincs mozgástér pazarlásra. Tudni kell, honnan jön a pénz, mire megy el, és mi marad a végén. Ez sokaknak nem ösztönös készség. Nem is ezért lettek vállalkozók. Mégis kénytelenek megtanulni, mert pénzügyi tudatosság nélkül egy cég nagyon gyorsan kiszolgáltatottá válik. Ma már rengeteg technikai megoldás segíti ezt, de a felelősséget nem veszi le senki válláról.

A másik gyakori csapda a kimerülés. A kisvállalkozói lét ritkán nyolcórás munka. A legtöbben egyszerre vezetők, értékesítők, ügyintézők és problémamegoldók. Az elején ez szükségszerű. Csapat még nincs, minden döntés a tulajdonos kezében van. Innen már csak egy lépés, hogy valaki folyamatos túlterhelésbe csússzon. A munka és a magánélet közti határ elmosódik, a fáradtság pedig lassan, szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba. Pedig felismerni, mikor kell megállni, nem gyengeség, hanem túlélési készség.

Ezzel szorosan összefügg a delegálás kérdése. Sok vállalkozó nehezen engedi ki a kezéből a feladatokat. A teljes kontroll biztonságot ad, de közben sebezhetővé is teszi a vállalkozást. Ha minden egyetlen ember köré épül, akkor az üzlet nem önálló rendszer, hanem személyfüggő konstrukció. És ez előbb-utóbb visszaüt. A delegálás nem bizalomvesztés, hanem a működőképesség feltétele.

Ahhoz viszont, hogy feladatokat lehessen átadni, emberek is kellenek. Megbízható, kompetens munkatársak. Ez az egyik legnehezebb terep a kisvállalkozások számára. A nagyobb cégek könnyebb helyzetben vannak: erősebb márka, több jelentkező, nagyobb mozgástér. Egy kisebb vállalkozásnál a tehetségek megtalálása hosszabb, fárasztóbb folyamat. És nem csak szakmai kérdés. Olyan embereket kell találni, akik értenek azonosulni a vállalkozás céljaival és tempójával.

És még ott vannak az ügyfelek. Lehet egy vállalkozás bármilyen jó, ha kevesen tudnak róla, nem fog növekedni. Az ügyfélszerzés minden cég számára létkérdés, különösen akkor, ha a bevételek néhány ügyféltől függenek. Ez kiszolgáltatott helyzet. A stabil működéshez diverzifikált ügyfélkör kell, ami viszont tudatos jelenlétet, időt és következetes marketinggondolkodást igényel.

Végül ott a növekedés kérdése. Amikor egy vállalkozás elindul felfelé, gyakran ütközik bele abba a dilemmába, hogy lehet-e egyszerre több és ugyanolyan jó. A kereslet növekedése felelősséget hoz magával. Ha nincs mögötte megfelelő struktúra, a minőség könnyen sérül. A fejlődés nem attól lesz jó, hogy gyors, hanem attól, hogy kezelhető.

A kisvállalkozói lét nem romantikus történet. Inkább folyamatos egyensúlyozás. Aki ezt elfogadja, az nem lesz kevesebb vállalkozó. Csak felkészültebb.