Miért HRY? – Egy blog születése

Amikor nevet kerestem az új blog ötletemnek, három dolgot akartam elkerülni:

– ne legyen giccses
– ne legyen HR-bullshit
– és ne legyen olyan, amit már tíz éve is használtak a szakmában, csak más logóval

Először jöttek a "magyaros" próbálkozások: Munkaügyi Valami, HR Valóság, Szervezeti…
Mind létezett vagy úgy hangzott, mintha létezne.
Aztán ott voltak az angolos, magazinos irányok: Insight, Workforce, PeopleStuff.
Ezekről is gyorsan kiderült, hogy vagy foglaltak, vagy épp túl semlegesek.

Aztán rájöttem, hogy egy rövid név sokkal jobban működik. Könnyebb megjegyezni, könnyebb beírni és ha valaki keresni fog, nagyobb eséllyel talál rá.

Eredetileg az X vonal felé indultam – az ismeretlen, a rejtett munkahelyi mintázatok irányába.
A HRX jól hangzott, de túlságosan "tech" lett volna. 
Nem azt mondta, amit én szeretnék: hogy a munka világa nem egy gép, hanem emberekből áll.

És itt jött a felismerés: a HR legfontosabb kérdése soha nem az X, hanem a Y.
A "miért".

Miért működik egy csapat?
Miért nem működik?
Miért lesz valakiből jó vezető?
Miért robban ki egy konfliktus?
Miért marad valaki, és miért megy el?
Miért szükséges a munkajog, és miért kellene jobban érteni?

Ez a blog erről fog szólni: az apró, sokszor kimondatlan miértekről, amelyek meghatározzák a munkahelyek életét.

Így lett a blog neve: HRY (HR + Why).

Rövid.
Letisztult.
Kicsit kódolt.
Pont annyira elegáns, amennyire a munka világa ritkán engedi meg magának, de gyakran megérdemelné.

A cél egyszerű: elmagyarázni a munka világát úgy, ahogy valójában működik.
Emberi viszonyokkal, munkajogi helyzetekkel, vezetői döntésekkel, hibákkal, tanulságokkal.
Őszintén, de nem keserűen.
Elegánsan, de nem távolságtartóan.
Szakmailag, de nem paragrafusok mögé bújva.

A HRY tere: gondolatok, történetek és felismerések a munka világának miértjeiről.

Ha velünk tartasz, ígérem: nem lesz rózsaszín HR-mese és nem lesz jogi szakkönyv sem. Csak a valóság, ahogy a munkahelyeken tényleg zajlik.

És ha egyszer úgy alakul, hogy ez a blog csak egy lufi lesz?
Semmi gond.
Az én lufim. Én fújtam fel. És ha kell, én eresztem le  vagy pukkasztom ki.

De amíg repül, addig repülünk vele egy kicsit.

L.